Fállu

Dát siidu addá dieđuid sihke dutnje gii juo leat ja dutnje gii árvvoštalat šaddat mielduopmárin (maiiddái gohčoduvvon álbmogisduopmár, mii lea oktasaš doahpa mielduopmárii ja juriláhttui).

Álbmogisduopámris lea dehálaš doaibma min riektevuogádagas.

Álbmogisduopmárin ii gáibiduvvo erenoamáš fágaduogáš. Ággan dasa lea ahte " áššáskuhtton galgá duopmejuvvot olbmuiguin seamma dásis ". Gielddat geat válljejit gii beassá leat álbmogisduopmárin. Jus leš gažaldagat dárbbaša go du gielda álbmogisduopmára, de váldde oktavuođa singuin.

Čuovu "Álbmogisduopmára" Twitteris. Mana álbmogisduopmár siiddu Facebookas.

Makkár áššiin servet mielduopmárat?

Albmogisduopmárat oasálasttet ráŋggáštusáššiin diggereivttis, lagamánnerievttis, áššiin gos sivalašvuođa gažaldat mearriduvvo, ja vel duođalaš ráŋggáštahtti dagu áššiin gos ráŋggáštus mihttiduvvo. Soames siviila áššiin sáhttet maid leat álbmogisduopmárat. Muhtton áššiin geavahuvvojit maid fágadovdi mielduopmárat geat addet riektái erenoamáš dieđuid iešguđetge fágasurggiin, nugo ovdamearkka dihtii psykologiias, ekonomiijas ja huksendoaimmahagas. Ráŋggáštus- ja siviila áššiin Alimusreivttis eai oasálaste álbmogisduopmárat. Jus leat mielduopmár, de galggat gaskamearálaččat oasálastit sulli guovtti riekteáššis jagis. Riekteášši guhkodat sáhttá bisttit unnitgo ovtta beaivvi gitta máŋgga váhkkui. Lea badjel čuođi jagi áigi go Stuorradiggi mearridi ahte sorjjasmeahttun borgárat (álbmogisduopmárat) galge jierbmálaččat ja iežaset vuođu alde mearridit siivalašvuođa gažaldaga, juoiddá mii lea dássádus eiseválddiide ja fápmodusaide.

Oppalašlistu:

 

 


 

 

 

Bagadus lea veahkin dutnje gii leat nammaduvvon mielduopmárin dahje juriláhttun. Dás sáhtát lohkat vuoigatvuođaid, geatnegasvuođaid, iešguđetgelágan áššiid birra ja soames lágaid, duođaštusaid ja ráŋggáštusrámaid birra. Don sáhtát maid lohkat mii dáhpáhuvvá rievttis ja maid berret jurddašit čuoggás, čuoggái. Das rájes go gohččojuvvot, riektečoahkkima álggus gitta duopmokonferansii ja vejolaš ráŋggáštusmearrideapmái.  

Guovtti siidosaš olggosčállin infokárta   mii álkket čilge álbmigisduopmára rolla ja vásttida soames praktihkálaš gažaldaga. (pdf)

 

Manne álbmogisduopmarat dupmetjit ráŋggáštusáššiin? Seamma dássásaš olbmo prinsihppa

Dábálaš riekteprinsihppa lea dupmejuvvot seamma dássásaš olbmuguin. Álbmotláhttuin lea danin dehálaš rolla min riektevuogádagas. Dat leat dáhkádussan riektesihkkarvuhtii ahte álbmogis lea mielmearrideapmi ja sáhttet ovddidit iežaset riekteáddejumi ráŋggáštusáššiid dupmemis. 

Sihke diggerievttis ja lagamánnerievttis oasálasttet álbmogisduopmárat go ráŋggáštusáššit meannuduvvojit. Álbmogisduopmár gohčoduvvo mielduopmárin dahje juriláhttun. Mielduopmárat oasálastet semma dásis go fágaduopmárat, ja galget sihke árvvoštallat leago áššáskuhtton siivalaš ja makkár vejolaš duopmo galgá addot. Mearrádusas lohkkojit mielduopmáriid jienat seamma ollu go fágaduopmáriid jienat.

Go lagamánneriekti meannuda daid duođaleamos ráŋggáštusáššiid, de arvvoštallo siivalašvuođa gažaldat eanáš áššiin logi álbmogisduopmáriin, juris.

Oppalašlistui.

Mo váljjejuvvojit álbmosgisduopmárat?

Juohkki diggerivttis galget leat guokte álmbogisduopmár lávdegotti, okta niissonolbmuide ja okta almmáiolbmuide, mas mielduopmárat vuorbáduvvojit. Maiddái lagamánnerievttis lea sohkabeliid lávdegoddi. Dáid lávdegottiin vuorbáduvvojit mielduopmárat ja juriláhttut.

Álbmogisduopmáriid vállje gieldda-dahje gávpotstivra, ja válgaáigodat lea njealjje jagi. Duopmostuollolágas (leaŋla lovdata.no) lea vissis gáibádusat geaid sáhtá váljjet álbmogisduopmárin:

Eret eará fertet leat deavdán 21 jagi ja vuollil 70 jagi, dus galgá leat jienastanvuoigatvuohta ja galggat sáhttit leat mielde gielddastivrras. Don galggat leat norgga dahje davviriikkalaš stádaboargár dahje leat čálihuvvon norgga álbmotregistárii norgga ássiin golmma maŋimuš jagis. Lea maid eaktun ahte hálat ja áddet dárogiela. Viidásat deattuhuvvo láhkajegolašvuohta álbmogisduopmáridda. Dát eai sáhte veljejuvvot:

  • Son gii lea dupmejuvvon eavttohis giddagassii eanet go jahkkái, giddagas háldui, bakkolaš psykálaš dikšui dahje bakkolaš fuolaheapmái, lea bistevažžat lihccojuvvon mielduopmár doaimmas.
  • Son gii lea evttohis giddagassii dupmejuvvon unnit go jahkái, lea lihccun 15 jahkái, rehkenaston dan beaivve rájes go duopmo lea riektefámolaš.
  • Son gii lea dupmejuvvon evttolaš giddagassi, beroškeahtta ráŋggáštusa guhkodagas lea lihccojuvvon 10 jahkái, rehkenaston dan   rájes go duopmo lea riektefámolaš.
  • Son gii lea dupmejuvvon sáhkko máksit láhkarihkkomis mas lea eanet go jahki ráŋggáštusrádja, lihcco 10 jahkái. Dat rehkenasto dan rájes go sáhkku mearriduvvui dahje go duopmo šattai riektefámolaš.  Dát ii guoska álkkes sáhkkui.
  • Son gii lea lea ožžon evttolaš áššáskuhttonheaittaga ja duopmomaŋideami, jus ráŋggáštahtti dagus lea ráŋggáštusrámma eanet go jahki. Duopmomaŋideapmi mearkkaša ahte riekti lea cealkán duomu ráŋggáštussivas, muhto lea garván dupmet ráŋggáštusa. 
  • Son gii lea dubmejuvvon servodatráŋŋášteapmái, lihccojuvvo 15 jahkái. Áigi rehkensto dan rájes go duopmo šattai riektefámolaš jus dat nubbesadjásaš giddgasráŋggáštus lea unnit go jahki. Sii geat leat dupmejuvvon nubbesadjásaš giddagasráŋggáštussii eanet go jahkái, lihccojit agibeaivái.

 

Muhton virgejoavkkuin eai sáhte váljjejuvvot álbmogisduopmárat. Sii geat eai sáhte váljejuvvot leat:

  • Stuorradikke áirasat ja várreáirasat
  • Stáhtačállit, stáhtaráđiid peršovnnálaš politihkálaš ráđeaddit ja stádaministara kántuvrra bargit
  • Fylkkamánnit ja veahkke fylkamánnit
  • Nammaduvvon ja konstituerejuvvon duopmárat ja duopmostuoluid bargit
  • Áššáskuhttoneiseváldiid bargit, bolesat ja vearredahkkiid váitta
  • Justisdepartameanta-, Bolesdirektorahta- ja Duopmostuoluhalddahus bargit (oktan stivrrain)
  • Bolesskuvlla ja Giddagasskuvlla bargit ja studeanttat
  • Doaibmi advokáhtat ja advokáhtafámohasat
  • Gielddaid halddahushoavda dahje gielddaráđi mielláhttut, gielddain mat leat organiserejuvvon gielddalága kapihtala 3 vuođul, ja gielddaid virgeolbmot geat oasálastet gielddaválgga rahkkaneamis dahje dan čađaheamis.

Álbmogisduopmárat vuorbáduvvojit lávdegottis juohkki áššái. Dat galget leat seamma mađe guđetge sohkabealis.

 Oppalašlistui.

Leago mus oasálastingeatnegasvuohta?

Buohkat geat leat mielde álbmogisduopmár lávdegottis, ja geat vuorbáduvvijit bálvalit muhtton áššis, lea oasálastingeatnegasvuohta. Dát geategasvuohta doiabmá, nu guhká go don čielgasit it leat eretbeassan. Jus dáhtot beasat oasálastingeatnegasvuođas, fertet sáddet čálalaš ohcamuša duopmostullui nu johtilit go vejolaš dan rájes go gohččun lea boahtan poasta mielde. Mielddusin fertet bidjat duođaštusa manne dáhtot beassat eret oasálastingeatnegasvuođas, ovda mearkka dihti doavtterduođaštus dahje duođaštusa bargoaddis.

Oppalašlistui.

Eretbeassan siivat

Jus dus lea lobálaš eretbeassan sivva de sáhtát beassat eret oasálastingeatnegasvuođas. Dus sáhttá leat lobálaš eretbeassan sivva jus boahtin dagaha ahte lea várra dearvvašvuhti dahje čálgui, dahje dat vahágahttá dehálaš bargguid ja geatnegasvuođaid. Lobálaš eretbeassan sivva sáhttá maid leat guhkes johttináigi dahje guhkes gaska gaskal orrunbáikki ja duopmostuolu. Son guhte lea suodjalusbálvalusas dahje bálvala alit duopmostuolus, sus lea maid lobálaš eretbeassan sivva. Eará almmolaš luohttámušdoaimmat eai atte dábálaččat lobálaš eretbeassama.

Erenoamažit dearvvašvuođa birra

Jus son guhte lea gohččuma ožžon lea mentálalaččat dahje rumašlaččat návccahuvvon ( omd. Heajos gullo dahje oaidnu), ja danin ii sáhte čađahit barggu buori láhkái, ferte dieđihit riektái. Jus ii sáhte dan ieš dieđihit, berrejit lágamuččat dan dahkat. Don fertet addit doavtterduođaštusa, ja duopmostuollu árvvoštallá de eretbeassan siiva lobálašvuođa.  

Eretbeassan duopmoguovllus
Leatgo fárren duopmoguovllus, de fertet dieđihit duopmostullui ja bidjat mildosiin duođaštusa álbmotregistáris. De sihkot du lávdegottis. Fárren gielddaid gsaka duopmoguovllus ferte maid dieđihit duopmostullui.

Oppalašlistui.

Bealálašvuohta

Jus leat lagaš fuolki dahje lagaš bearaš bealálaččaide, de leat bealálaš ja it sáhte dupmet áššis. Dat seamma guoská jus dus alddát leat beroštumit áššis. Don sáhtát maid leat bealálaš jus dus muđuid leat čanastumit bealálaččaide dahje áššái mii sáhttá váikkuhit du mearrádussii. Lea maid dehálaš ahte it sádde dieđuid dahje akkastala ášši sosial mediain nugo Facebook jna. Dat guoská sihke ovdalgo riektášši álgá ja maŋŋá. Dat sáhttá mielddisbuktit ahte olles riekteášši ferte ođđasit álggahit. Jus oainnát ahte leat bealálaš go oaččut gohččuma, fertet dalán dieđihit duopmostullui. Sáhttá ahte don fuopmát ahte leat bealálaš easka dikkis. Dákkár dilin lea duopmpstuollu nammadan sadjásačča gean sáhttet gohččut du sadjái.

Oppalašlistui.

Buhtadus

Jus bargoaddi geassá dus bálkká, de galggat oažžut gokčot dan. Dalle fertet čájehit duođaštusa bargoaddis mii čielgasit čájeha dan sumi mii gesso. Sii geat ožžot bálkká bargoaddis eai oažžu erenoamaš buhtadusa. Studeantat, penšjonistat ja sii geat ožžot oadjodoarjaga ožžot dál 250 kruvnno juohke beaivvi ovddas maid lea dikkis. Regelverket finnes i forskrift etter rettsgebyrloven (lovdata.no). Njuolggadusaid gávnnat láhkaásahusas diggemáksolága vuođul (lovdat.no)

Maiddái iehžanas ealáhusdoallit ožžot gokčot masson bargotiednasa. Dábálaččat rehkenasto dat gaskamearálaš tiednasis maid massát beaivvis. Don deavddát sierra skovi (buhtadus masson bargotiednasa skovvi/søknad om erstatning for tapt arbeidsfortjeneste) go boađat duopmostullui.

Dus lea maid vuoigatvuohta oažžut gokčot johtingoluid stádá regulatiivaid vuođul. Dábálaččat gokčojit dušše golut go jođát  álmmolaš fievrridangaskaomiid mielde.

 

Opplašlistui

Álbmogisduopmára barggut diggerievttis

Diggerievttis oasálastát buot gažaldagain maid ferte  mearridit váldošiehtadallamis ja maŋŋá go ášši váldo dupmemii, seamma dásis go fágaduopmárat. Dábálaččat leat guokte mielduopmára ja okta fágaduopmár. Vuosttaš geardde go galggat bálvalit mielduopmárin fertet dáhkidit. Dat dáhpáhuvvá dan seammás go diggi lea rahppon. Don dáhkidat ahte áiggut buoremus lági mielde dupmet ášši lága ja duođaštusaid vuođul. Lea fágaduopmára bargu bagadit du áddet riektenjuolggadusaid. Lea dušše dat mii boahta ovdan váldošiehtadallamis mat dagahit vuođu reivtti mearrádussi. Maid don leat oaidnán ja gullan, omd. medias it sáhte váldit vuhtii. Don it sáhte digáštallat ášši earáin go rievtti jođiheaddjin dan botta go diggi bisttá.  Don ii sáhte cealkit maidige áktorii, bealušteaddjái, áššáskuhttomii, vihtaniidda dahje journalisttaide. Váldošiehtadallamin sáhttát divvut gažaldaga áktorii, bealušteaddáji ja vihtaniidda. Muhto don berret vuos diđoštit rievtti jođiheaddjin man láhkai don dagat dan.

 

Oppalašlistui.

Sivalašvuođa- ja ráŋggáštusgažaldat 

Mearrádusa ráŋggáštusáššis sáhttá juohkit guovtti oassái. Vuosttaš oasis gieđahalla riekti sivalašvuođa gažaldaga. Dábálaččat gáibiduvvo ahte áššáskuhtton lea mieleavttus dagu dahkan (dáhtolaš), muhtogo dupmejuvvo muhtton ráŋggáštahtti dagu geažil, de lea doarvái ahte áššáskuhtton lea dahkan dagu ávverhisvuođas. Lea áššáskuhttoneiseváldit geat galget duođaštit ahte áššáskuhtton lea sivalaš. Jus riekti ii ane dan doarvái jáhkehahtti, de galgá áššáskuhtton beassat. Jus riekti gávnnaha áššáškuhttoma sivalažžan, de galgá riekti mearridit makkár duomu áššáskuhtton galgá oažžut.

Oppalašlistui.

Mu barggut juriláhttun lagamánnerievttis

Lagamánneriekti meannuda ráŋggáštusduomuid guoddalemiid maid diggeriekti lea mearridan. Go lagamánneriekti meannuda sivalašvuođagažaldaga  ráŋggáštusáššis gos ráŋggášteapmi lea eanet go guhtta jagi, de bidjo riekti golmmain fágaduopmárin. Dasa lassin lea logi álbmogisduopmára mat dagahit lagárievtti.  Lagáriekti mearrida dušše ahte lea go áššáksuhtton sivalaš vai ii áššáskuhttima vuođul. Lagáriekti ii gieđahala ráŋŋáštus gažaldaga. Lagárievtti sátnejođheaddji váljjejuvvo dag logi lagárievtti mielláhttu gaskas. Go diggi lea nohkan, de manná juri sierra latnji ráđádallat. Ovdalgo juri manná sierra latnji, válddáhallá rievtti jođiheaddji ášši, eret eará daid riektegažaldaid mat áššis bohtet ovdan. Juri lea čatnon riektejođiheaddji oaidnui man láhkai galget áddet riektenjuolggadusaid. Juri sáhttá giddejuvvon ráddádallama vuolde dušše váldit oktavuođa rievtti jođiheaddjin. Son ii sáhte leat mielde go juri guorahallá ášši. Juohkehaš dan logi juriláhttus jienasta juo dahje ii gažaldahki ahte leago áššáskuhtton siivalaš áššáskuhttiima ektui.

Unnimusat čiežas mielláhttuin fertejit jienastit "juo" jus juri galgá sáhttit vástididt "juo" juohkki gažaldahkii. Juri ráđđádallan ja jienasteapmi lea čiegus, ja vástádussii ii áddo vuođuštus. Go juri boahta ruovttoluotta riektái, lohká sátnejođiheaddji daid iešguđetge gažaldagaid ja dasto juri vástádusaid. Dat juridihkálaš duopmárat sáhttet hilgut juri buvttádusa ja mearridit meannudit ášši ođđasit. Dat sáhttá dáhpáhuvvat jos áššáskuhtton lea celkon siivalažžan ja jos fágaduopmárat oaivvildit ahte eai leat doarvái duođaštusat cealkit su siivalažžan. Seammá vuogi mielde sáhttet fágaduopmárat hilgut buvttáhusa jus juri lea vásttidan ii siivalašvuođagažaldahkii, jus sii leat ovttajienalaččat ovttaoaivilis ahte áššáskuhtton lea eahpikeahttá siivalaš.

Jus juri buvttáhus hilgojuvvo, ferte ášši meannuduvvot ođđasit. Dalle ii šatta ođđa juriášši, muhto meannuduvvo dan sadjái áššiin mielduopmodikkis.

Jus áššáskuhtton lea celkon siivalaš ja riekti lea dohkehan buvttáhusa, galgá ráŋggáštusgažaldat mearriduvvot. Dalle oasálasttet njealjjis jurimielláhttuin ( sátnejođiheaddji ja vel golmmas) oktan fágaduopmáriguin. Dat golmmas vuorbáduvvojit.

Oppalašlisttui.

Mu barggut mielduopmárin lagamánnerievttis

Muhtton eará ráŋggáštusáššiin go juriáššiin oasálastet maiddái álbmogisduopmárat. Dat guoská daid áššiin gos ráŋggáštus lea čohkát giddagasas unnitgo guhta jagi, ja gos riekti galgá mearridit ahte leago áššáskuhtton siivalaš. Dalle oasálastet  njeallje mielduopmára, guokte juohki sohkabealis, oktan golbma fágaduopmárin. Dat seammá guoská ráŋggáštusáššiin gos ráŋggášteapmi lea eanet go guhta jagi ja gos meannidut dušše ráŋggáštusa meari. Mielduopmár barggut leat dat seamma go diggereivttis.

Oppalašlisttui.

Iska du máhttu álbmogusduopmárin lagámennerievttis quizas.

 

Siidu lea maŋimuš dáhkiduvvon: 04.11.2014, kl. 10:17

 

Siidu lea maŋimus dáhkiduvvon: 14.08.2017, kl. 10:59