Mielduopmár

Dát siidu lea dutnje gii dáhtut diehtit eanet norgga mielduopmárortnega birra. Mielduopmárat gohčoduvvojit maid álbmogis válljejuvvon duopmárat, mii lea oktasaš duohppa mielduopmárii ja lágariekteláhttui/Juryláhttui.

Ođđa neahttasiidu ávkkálaš dieđuiguin, bagademiin ja oahpistankurssain lea ráhkaduvvon dutnje gii leat ođđa dahje ođđasit válljejuvvon mielduopmárin.

Álbmogis válljejuvvon duopmárin lea dehálaš rolla min riektevuogádagas. Sis lea seamma ovddasvástádus ja váldi go duopmostuolu fágaduopmáris ášši oktavuođas. Dat ii leat makkárge fága duogáš gáibádus álbmogis válljejuvvon duopmáriidda. Sivva das lea go áššáskuhtton  galgá “dubmejuvvot iežas lágánin”. Dat lea gielda gii vállje álbmogis válljejuvvon duopmáriid. Váldde oktavuođa singuin jus dus lea beroštupmi. 

Ønsker du å bli meddommer?

 

Makkár áššiin oasálastet mielduopmárat?

Mielduopmárat oasálastet ráŋggáštusáššiin diggegottis. Sii oasálastet maid lágamánnerievttis áššin gos ráŋggáštusgažaldat galgá mearriduvvot, ja vel áššin gos mearriduvvo ráŋggáštus guhkodat duođalaš vearredaguin. Dat sáhttet maid leat álbmogis válljejuvvon duopmárat soames siviila áššiin. Alimusrievttis eai leat álbmogis válljejuvvon duopmárat.

Lea badjel 100 jagi áigi go Stuorradiggi mearridii ahte sorjjasmeahttun borgárat (álbmogis válljejuvvon duopmárat) galge geavahit iežaset jierpmálašvuođa ja árvvoštusa mearridit sivalašvuođa. Dát galggai leat vuostebealli ja mudden fápmu eiseválddiide ja fápmudusaide.   

Manne dubmejit álbmogis válljejuvvon duopmárat ráŋggáštusáššiin?

Dábálaš riekteprinsihppa lea ahte galgat dubmejuvvot ieža lágan olbmuin. Álbmogis válljejuvvon duopmárin lea danin dehálaš rolla min riektevuogádagas. Dat lea atnon dáhkádussan riektesihkkarvuođas ahte borgárin lea mielmearrideapmi ja sáhttet cealkit riekteáddejumi go besset dubmet ráŋggáštusáššiin.

Sihke diggegottis ja lágamánnerievttis oasálastet álbmogis válljejuvvon duopmárat ráŋggáštusáššiid meannudeamis.Álbmogis válljejuvvon duopmárat gohčoduvvojit mielduopmárat dahje lágariekteláhttut. Mielduopmárat oasálastet seamma dásis go fágaduopmárat, ja galget árvvoštallat leago áššáskuhtton sivalaš ja makkár ráŋggáštusa galgá vejolaččat oažžut. Mearrádusas lohko mielduopmáriid jietna seamma ollu go fágaduopmára jietna.

Go lágamánneriekti meannuda erenoamáš duođalaš ráŋggáštusášši, de mearriduvvo sivalašvuođa gažaldat logi álbmogis válljejuvvon duopmáris. Dát dagahit lágadikki (maid gohčoduvvon jury).

Sivalaš – ja ráŋggáštusgažaldat

Mearrádus ráŋggáštusáššis sáhttá juohkit guovtti dássái. Álggos mearrida diggi sivalašvuođagažaldaga. Dábálaččat gáibiduvvo ahte áššáskuhtton lea dahkan dagus mieleavttus, muhto jus galgá dubmejuvvot ráŋggáštahtti dagu geažil, de lea doarvái ahte áššáskuhtton lea dahkan ráŋggáštahtti dagu ávvirmeahttumin. Dat lea boleseiseválddit geat galget duođaštit ahte áššáskuhtton lea sivalaš. Jus diggi oaivvilda ahte dat ii leat jáhkehahtti, de galgá áššáskuhtton beassat. Jus áššáskuhtton lea sivalaš, galgá diggi dasto mearridit makkár ráŋggáštusa áššáskuhtton galgá oažžut.

Álbmogis válljejuvvon duopmár barggut diggegottis

Diggegottis oasálastet mielduopmárat buot gažaldagain mat galget mearriduvvot váldodikkis ja maŋŋágo ášši váldo dubmemii, seammá dásis go fágaduopmárat. Dat lea dábálaččat guokte mielduopmára ja okta fágaduopmár. Vuosttaš geardde go mielduopmárat bálvalit mielduopmárin, de fertejit sii dáhkidit. Dat dáhpáhuvvá dalán go diggi lea bidjon. Sii dáhkidit ahte áigut buoremus lági miel dubmet lága ja duođaštusaid vuođul. Dat lea fágaduopmár bargu oahpistit sin mo galget áddet diggenjuolggadusaid. Dat lea dušše dat mii boahtá ovdan váldodikkis mii lea vuođđu dikki mearrádussii. Jus sii leat oaidnán dahje gullan, ovdamearkka dihti medias, de eai sáhte dan váldit vuhtii. Dan botta go diggi bistá de eai sáhte divaštallat ášši earáiguin go dikki jođiheaddjin.

Lágadiggeláhttu barggut lágamánnerievttis

Lágamánnediggi meannuda guoddalemiid ráŋggáštusduomuin maid diggegoddi lea mearridan. Go lágamánneriekti meannuda sivalašvuođagažaldaga ráŋggáštusáššis mas lea ráŋggáštusrámma eanet go guhtta jagi giddagasas, bidjo diggi golmmain fágaduopmárin. Dasa lassin leat logi álbmogis válljejuvvon duopmára mat dagahit lágadikki. Lágadiggi mearrida dušše ahte leago áššáskuhtton sivalaš vai ii áššáskuhttima vuođul. Lágadiggi ii galgga cealkit maidige ráŋggáštus gažaldahkii. Lágadiggi sátnejođiheaddji válljejuvvo dan logi lágadikki miellahtuid gaska

Go diggešiehtadallamat lea geargan, manná lágadiggi sierra latnji oaivadallat. Ovdalgo lágadiggi geassáda sierra čilge dikki jođiheaddji ášši, eret eará daid riektegažaldagaid mat áššis ovddiduvvojit. Lágadiggi lea čatnon diggejođiheaddji oaivilii mo riektenjuolggadusaid galgá áddet.

Gitta šiehtadalliid vuolde sáhttá lágadiggi dušše váldit oktavuođa dikki jođiheaddjin. Son ii sáhte ge leat das go lágadiggi digaštallá ášši. Juohkehaš dan logi lágadiggeláhttuin jienasta vuoruid mielde juo dahje ii gažaldahkii ahte leago áššáskuhtton sivalaš dahje ii áššáskuhttima vuođul.

Unnimus čiežas miellahtuin fertejit jienastit juo jus lágadiggi galgá sáhtit vástidit “juo” juohkki gažaldahkii. Oaivadallan ja jienasteapmi lágadikkis lea čiegus, ja dat ii addo makkárge ágga vástádussii. Go lágadiggi boahtá ruovttoluotta diggelatnjii, lohká sátnejođiheaddji juohkki gažaldaga ja dasto lágadikki vástádusa.

Dat juridihkalaš duopmárat sáhttet hilgut lágadikki mearrádusa, ja mearridit ahte ášši galgá meannuduvvot ođđasit.  Dat sáhttá dáhpáhuvvat jus áššáskuhtton lea celkon sivalažžan, muhto fágaduopmárat oaivvildit ahte eai leat doarvái duođaštusat dasa. Seamma vuogi mielde sáhttet fágaduopmárat hilgot diggemearrádusa jus lágadiggi lea vástidan ii sivalašvuođa gažaldahkii, ja sii leat ovttaoaivilis dasa ahte áššáskuhtton lea eahpitkeahttá sivalaš.

Jus lágadikki mearrádus hilgojuvvo, de galgá ášši meannuduvvot ođđasit. Dalle ii šatta ođđa ášši lágadikkis, muhto meannuduvvo baicce mielduopmár diggeáššin.

Jus áššáskuhtton lea celkon sivalažžan ja diggi lea dohkkehan diggemearrádus, galgá ráŋggáštus gažaldat mearriduvvot. Dalle oasálastet njeallje lágadikki miellahttu (sátnejođiheaddji ja golbma eará) oktan fágaduopmárin. Dat golmmas vuorbáduvvojit.


Mielduopmár barggut lágamánnerievttis

Soames eará ráŋggáštusáššiin oasálastet maid álbmogis válljejuvvon duopmárat. Dat gusket áššiin gos ráŋggáštusrámma lea gitta guhtta jahkái, ja gos diggi galgá mearridit ahte leago áššáskuhtton sivalaš. Dalle oasálastet njeallje mielduopmára, guokte goappat sohkabealis, oktan golmmain fágaduopmárin. Dat seammá guoská ráŋggáštusáššiin gos ráŋggáštusrámma lea badjel guhtta jagi gos dušše ráŋggáštusa guhkodat galgá meannuduvvot. Barggut leat dat seammá go mielduopmárat diggegottis.

Bealátkeahtesvuohta?

Mielduopmárat geat leat lagaš fulkkežat dahje leat lagas bearrašis muhton oasehasain, leat bealálačča ja eai sáhte dubmet áššis. Dat seammá guoská jus leat njuolgga beroštumit áššis. Sii sáhttet maid gártat bealálaččat jus leat muđuid muhtton láhkái čanastumit oasehasaide dahje áššái mii sáhttá váikkuhit sin mearrádussii. Bealátkeahtesvuođa áššiin gohčču duopmostuollu várreláhttu.

Ožžot go mielduopmárat mávssu barggu ovddas?

Sus geas bargoaddi geassá bálkká, lea vuoigatvuohta oažžut dan buhtaduvvot. Dalle ferte ovddiduvvot duođaštus bargoaddis mii duođašta makkár supmi gesso. Sii geat ožžot bálkká bargoaddis eai oačču erenoamáš buhtadusa. Studeantat, pensionistat ja dat geat ožžot oadjoruđa ožžot 250 kruvnno beaivái go bohtet diggái. Regelverket finnes i forskrift etter rettsgebyrloven (lovdata.no).

Maiddái iešheanalaš ealáhusbargit ožžot gokčot masson bargodietnasa, dábálaččat rehkenaston gaskamearálaš beaivetietnasa vuođul.

Sis lea maid vuoigatvuohta oažžut sáhttomávsso stáda regulatiivvaid vuođul. Dábálaččat gokčojit golut almmolaš johtolaga mielde.

Árvvoštusláhttuid ja fágačeahppi mielduopmáriid birra

Árvvoštusláhttut (ovdal gohčoduvvon árvvoštusalmmái) sáhttet buorre muddui gohčoduvvot áššedovdi mielduopmárin. Sii oasálastet sihke diggegottis, eanajuohkinrievttis ja lágamánnerievttis rievttálaš árvvoštusas ja guoddalan árvvoštus (árvvoštus lágamánnerievttis).  Dákkárlágan árvvoštus lea muhtunlágán riektemeannudeapmi gos ulbmil dábálaččat lea mearridit árvvu dahje vuoigatvuođa fásta opmodagas.  Árvvoštus geavahuvvo eanemus ekspropriašuvnna áššiin ja go muhton guovlu suodjaluvvo biologalaš valljivuođa lága vuođul. Árvvoštus sáhttá maid geavahuvvot luondduvahága buhtadeame oktavuođas. Árvvoštusláhttut galget álo leat eanetlogus fágaduopmáriid ektui.

Árvvoštusláhttut nammada fylkagielda gielddaid árvalusaid vuođul. Dat ii leat bajit ahkemearri nammadeapmái.

Máŋga áššiin lea dikkis dárbu erenoamáš čehppodahkii dihto fágasurggiin. Diggi sáhttá de bidjot nu gohčoduvvon fágačeahppi mielduopmáriiguin. Dat lea olbmot geain lea erenoamáš fágačehppodagat iešguđetge fágasurggiin, nugo psykologiijai, ekonomiija, huksensuorgi jna.

 

Mo válljejuvvojit álbmogis válljejuvvon duopmárat?

Juohkki diggegottis galget leat guokte álbmogis válljejuvvon lávdegotti (okta nissonolbmuide ja okta almmáiolbmuide) gos miellahttot vuorbáduvvojit. Dat seammá guoská lágamánnerivttiide. Dáin lávdegottiin vuorbáduvvojit sihke mielduopmárat ja lágadiggeláhttut.

Dat gávdno sierra siidu gieldda mielduopmár válggain.

Álbmogis válljejuvvon duopmáriid vállje giela- dahje gávpotstivra njeallje jagi áigodahkii.

Álbmogis válljejuvvon duopmárat vállje gielda- dahje gávpotstivrra njeallje jagi áigodahkii. Domstolloven (leaŋka lovdata.no) bidjá vissis gáibádusaid geat sáhttá válljejuvvon álbmogis válljejuvvon duopmárin: Erret eará fertet leat deavdán 21 jagi ja leat vuolli 70 jagi, ja dus galgá leat jienastanvuoigatvuohta ja du galgá sáhttit válljet gielddastivrii. Don fertet leat norgalaš dahje norgga stádaboargár dahje leat registrerejuvvon álbmotregistarii ahte leat orron Norggas maŋimuš golbma jagi. Dat lea maid eaktu ahte hálat ja áddet dárogiela. Dasto gáibiduvvo ahte álbmogis válljejuvvon duopmárat leat oskkáldasat lága vuostá. Dát eai sáhte válljejuvvot:  

  • Son gii lea dubmejuvvon eavttuhis giddagassii eambbo og jahkái, rájus giddagassii, bákkolaš psyhkalaš dikšui dahje bákkolaš fuolahussii, lea agibeaivái lihccon doaibmat mielduopmárin.
  • Son gii lea dubmejuvvon eavttuhis giddagassii gitta ovtta jahkái lea lihccon 15 jahkái, rehkenaston dan rájes go duopmu lea riektefámolaš. 
  • Son gii lea dubmejuvvon evttolaš giddagasráŋggáštussii, beroškeahttá ráŋggáštusa guhkkodaga lea lihccon logi jahkái, rehkenaston dan rájes og duopmu lea riektefámolaš.
  • Son gii lea dubmejuvvon máksit sáhkku láhkarihkkumis mas lea ráŋggáštusrámma eanet og jahki, lihcco 10 jahkái. Dat rehkenasto das rájes go sáhko mearriduvvui dahje go riektefámolaš duomu rájes. Dát ii guoskka álkes sáhkkui. 
  • Son gii lea ožžon evttolaš áššáskuhttinheaitaga ja duopmomaŋideami, jus ráŋggáštahtti dagus lea ráŋggáštusrámma eambbo og jahki. Lihccun doaibmá 10 jagi (duopmomaŋideapmi mearkkaša ahte diggi lea cealkán duomu ráŋggáštahtti siva geažil, muhto ii dubme ráŋggáštusa).  
  • Son gii lea dubmejuvvon servodatráŋggáštussii, lihcco 15 jahkái. Áigemearri rehkenasto das rájes go duopmu lea riektefámolaš jus dat maŋitvurrosaš giddagasráŋggáštus lea unnit go jahki. Sii geat leat dubmejuvvon maŋitvurrosaš giddagasráŋggáštussii eambbo go jahkái, leat lihccon agibeaivái.

 

Muhtton bargojoavkkut eai sáhte válljejuvvot álbmogis válljejuvvon duopmárin. Sii gea eai sáhte válljejuvvot leat:

  • Stuorradikke áirasat ja várreáirasat
  • Stádačállit, stádaráđi penšuvnnalaš politihkalaš ráđđeaddit ja stádaministara kantuvra bargit
  • Fylkaalbmát ja doaibmi fylkaalbmát
  • Nammaduvvon ja konstituerejuvvon duopmárat ja duopmostuolu bargit
  •  Áššáskuhttoneiseváldi - , bolesa-  ja kriminálafuolahusa - bargit
  • Justiisadepartemeantta -, Bolessuorggi -, ja Duopmostuollohálddahusa (guoská maid stivrii) bargit  
  • Bolesskuvlla ja Giddagasskuvlla bargit ja studeanttat
  • Doaibmi advokáhtat ja advokáhtafámohasat
  • Gieldda hálddahushoavda dahje gieldda ráđđehus láhttut gielddain mat leat organiserejuvvon gielddalága kapihtal 3 vuođul, ja gielddaid bálvalusalbmát geat váldet njuolgga oasi ráhkkanahtti ja čađahahttit válggaid

 

Álbmogis válljejuvvon duopmárat vuorbáduvvojit soaittáhagas lávdegottis iešguđet  áššái. Dat galget leat seamma mađe guhtege sohkabealis.

Rapporta  2016 Bures áimmahuššat mielduopmáriid.
Ođđajagimánu 2016is bájai Duopmostuollohálddahus ovttasbarggu njeljiin pilohtagielddain áimmahuššat mielduopmáriid buorebut. Rapporta čilge barggu ja vásáhusaid mat leat dahkon, ja addá rávvagiid mo viidásat bargat. Bargu bidjui johtui bálvalusovdánan ovttadagain, Duopmostuollohálddahusa ossodatdirektevra Kersti Fjørstad bokte.